Gének a szülőktől: ezeket tulajdonságokat örököljük az anyától, és ezeket az apától

A szem- és hajszín csak egy része annak, amit genetikai örökségünk befolyásolni képes. A gének szerepet játszanak többek között a testi adottságokban, az intelligenciában, az alvási szokásokban, a koleszterinszintben és egyes betegségek kialakulásának kockázatában is.Ugyan a genetikai állományunk nagyjából fele-fele anyai és apai génekből tevődik össze, egyes tulajdonságok öröklődésében eltérő mintázatok figyelhetők meg.

Az ember genetikai állományát körülbelül 20 ezer fehérjekódoló gén alkotja, amelyekből mindkét szülőnktől öröklünk. Az így létrejövő egyedi kombináció hatással lehet külső tulajdonságainkra, egészségügyi hajlamainkra és bizonyos viselkedési jellemzőinkre is. Azonban rengeteg tulajdonság kialakulásában a környezet, az életmód, a nevelés és az élettapasztalatok is kimondottan jelentős szerepet játszanak.

Domináns és recesszív öröklődés

A domináns változat esetén elegendő lehet egyetlen példány öröklése ahhoz, hogy az adott jelleg megjelenjen, míg recesszív tulajdonságoknál általában mindkét szülőtől szükséges örökölni az adott génváltozatot. A szemszínt sem egyetlen „barna” vagy „kék” gén határozza meg, hanem több gén kölcsönhatásának eredményeképpen alakul ki. Léteznek továbbá nemi kromoszómákhoz kötött öröklődési mintázatok és olyan tulajdonságok is, amelyek kialakulásában több száz genetikai változat is részt vesz.

Intelligencia: Mindkét szülőtől örökölt gének befolyásolják

Korábban több kutatás eredménye is azt mutatta, hogy az intelligenciával összefüggő bizonyos gének az X-kromoszómán találhatók, ezért az anya genetikai szerepe különösen jelentős. Azonban. az egyre több és szélesebb körű kutatásokból kiderült, hogy az intelligencia egy rendkívül összetett tulajdonság, amelyhez nagyon sok gén járul hozzá, és ezek nem kizárólag az X-kromoszómán helyezkednek el. Pontosan emiatt nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az intelligenciát az anyánktól örököljük. Ráadásul nemcsak a genetika számít, hiszen a környezet, az oktatás, a nevelés, a táplálkozás mind jelentősen befolyásolhatják a kognitív képességek fejlődését.

Daganatos betegségek kockázata: Anyai és apai ágon is öröklődhet

Bizonyos öröklött génváltozatok, például a BRCA1 és BRCA2 gének kóros változatai, valamint a Lynch-szindrómával összefüggő mutációk növelhetik egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ezeket a hajlamokat és géneket az érintett személy az édesanyjától és az édesapjától egyaránt örökölheti. Emiatt ha a családban a felmenők között gyakori halálest volt a daganatos megbetegedés, akkor mindenképp javasolt a szűrővizsgálat!

Alvási szokások: A genetika szerepet játszhat bennük, de az öröklődés összetett

Kutatások szerint az álmatlanságra, az alvás időtartamára, a kronotípusra és az éjszakai ébredésekre való hajlam részben genetikai eredetű lehet. Egyes vizsgálatok összefüggést találtak az anya és gyermekének alvási problémái között is. Ebből azonban nem következik, hogy az alvási szokásokat kizárólag vagy elsősorban az anyától örököljük. Azonban ebben kiemelt szerepe van az életkor, a stressz, a napi rutin, a fényviszonyok, a képernyőhasználat és számos más környezeti tényezőnek is.

Magas koleszterinszint: Mindkét szülőtől örökölhető

Sokszor megesik, hogy valakinek a megfelelő étrend és rendszeres testmozgás mellett is magas a koleszterinszintje. Ennek egyik lehetséges oka a familiáris hiperkoleszterinémia, ami egy örökletes állapot. Az ezeket okozó génváltozatok anyai és apai ágon egyaránt örökölhetők. Napjainkban azonban már számos genetikai vizsgálatok is segíthetnek bizonyos örökletes eltérések kimutatásában.

Koncentrációs képesség: Genetikai és környezeti tényezők befolyásolják

A koncentrációs képességben és például az ADHD kialakulásának kockázatában is szerepet játszhatnak öröklött tényezők. Egyes kutatások vizsgálták az anyai biológiai jellemzők és a gyermekek figyelemzavarának kapcsolatát is. Az ADHD azonban összetett, több tényező által befolyásolt állapot, ezért nem vezethető vissza egyszerűen az anyától vagy az apától örökölt egyetlen génre.

Látás: Mindkét szülőtől örökölhető

Vannak olyan szembetegségek amelynek lehet genetikai háttere. Ilyen például a Stargardt-betegség, az Usher-szindróma és a retinitis pigmentosa bizonyos formái. Az érintett génváltozatok származhatnak az anyai vagy az apai ágról is.

Hízásra vagy fogyás: Mindkét szülő génjeiből örökölhető

A testsúlyt nem egyetlen gén határozza meg, hanem hatással van rá az étrend, a fizikai aktivitás, az alvás, az életkor, valamint az általános egészségi állapot is. Kutatások azt is vizsgálják, hogy bizonyos szülői eredetű gének eltérően befolyásolhatják a zsírsejtek működését és a szervezet energiafelhasználását.

Korai pubertás: Bizonyos esetekben az apától örökölhető

A pubertás kezdetének időpontját mindkét szülőtől örökölt genetikai tényezők befolyásolják. Ismertek ugyanakkor olyan ritka genetikai eltérések, amelyeknél az öröklődés attól is függhet, hogy az adott génváltozat az anyától vagy az apától származik. Bizonyos apai eredetű eltéréseket például összefüggésbe hoztak a korai pubertással.

Memória: Nem kizárólag az anyától örökölhető

Bizonyos betegségek, például az Alzheimer-kór családi kockázatában eltérések mutatkozhatnak attól függően, hogy az érintett családtag az anyai vagy az apai ágon található. A memória és az Alzheimer-kór kialakulása azonban egy nagyon összetett folyamat. Számos gén, valamint az életkor, a szív- és érrendszeri egészség, az életmód és más környezeti tényezők mind szerepet játszhatnak benne. A családi kórtörténet ezért fontos információ lehet, de önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul a betegség.

Termékenység: Mindkét szülőtől örökölhető

A termékenység hátterében számos genetikai és nem genetikai tényező állhat. Egyes kutatások olyan apai eredetű génváltozatokat is vizsgáltak, amelyek a lánygyermek későbbi reproduktív működésére lehetnek hatással. Más genetikai eltérések ugyanakkor anyai ágon vagy mindkét szülőtől örökölve is befolyásolhatják a termékenységet.

Visszahúzódó, férfias típusú kopaszodás: Nem csak az anya génjei határozzák meg.

Sokáig úgy volt a köztudatban, hogy ha egy férfi tudni szeretné, kopasz lesz-e, elegendő megnéznie az anyai nagyapját. Azonban az ebben az irányban végzett kutatások nagyszámú genetikai változatot azonosítottak, amelyek összefügghetnek a férfias típusú hajhullással. Ezek közül valóban vannak olyanok, amelyek az X-kromoszómán helyezkednek el. Egy férfi az X-kromoszómáját az édesanyjától örökli. A kopaszodással összefüggő gének jelentős része azonban más kromoszómákon található, így az apától és az anyától örökölt genetikai állomány egyaránt szerepet játszhat.

Nem minden tudható be a géneknek

Bár sok testi és bizonyos pszichológiai tulajdonság kialakulásában fontos szerepe van az öröklődésnek, a legtöbb esetben azért nem megállapítható, hogy egy adott tulajdonságot „az anyánktól” vagy „az apánktól” örököltünk. A genetikai örökség mindkét szülő hozzájárulásából alakul ki, és számos tulajdonság esetében több száz vagy akár több ezer genetikai változat együttes hatása számít.

Ehhez társulnak a környezeti tényezők, a táplálkozás, a mozgás, a nevelés, az oktatás és az élet során szerzett tapasztalatok. A génjeink tehát fontos alapokat adnak, de nem minden esetben határozzák meg előre, milyenek leszünk.