Mire volt elég régen 10 fillér? – Szinte semmire, de két típus, ami önnél is lehet otthon, tízezreket ér

Napjainkban már nem ismert a fillér mint fizetőeszköz, azonban sok generáció nőtt fel úgy, hogy mindennapos használatban voltak. Huszonhét év telt el azóta, hogy az utolsó darab 50 fillérest is kivonták a forgalomból, hiszen ezzel is csökkentették az államadósságot. Viszont sokakat foglalkoztat azóta is a kérdés, hogy vajon tényleg semmit sem érnek ezek a régi, forgalomból kivont érmék? Egy numizmatikával foglakozó cég elárulta, hogy vannak amikért manapság is százezreket is kifizetnek a gyűjtők.

A fillér rengeteg időn keresztül egy kifejezetten értékálló fizetőeszköz volt hazánkban, az 50 filléres érmét 1948 májusában vezették be, és végül 51 évig volt használatban. Ennél hosszabb ideig a magyar pénztörténetben csak a piros színű 100 Ft-os bankjegy húzta, amely több mint 52 évig volt forgalomban.

A fillér végét a rendszerváltást követő évi 10 és 35 százalék között mozgó infláció hozta el. A 90-es évekre az árak olyan mértékben lettek magasak, hogy a fillérekre onnantól már nem volt szükség. Emiatt a jegybank 1992 és 1999 között, három egymást követő lépésben teljesen felszámolta a fillérrendszert. A 10 és 20 filléres érméket 1996. szeptember 30-án vonták ki a forgalomból ezt követően már csak az 50 filléres maradt a forgalomban 1999-ig.

Ezzel csökkentették az államadósságot

A Magyar Nemzeti Bank 1999. szeptember végével végleg bevonta az 50 fillérest, amit a jegybank akkori vezetése azzal indokolt, hogy a készpénzforgalom költségeit szerették volna lecsökkenteni, valamint elmondásuk szerint az 50 fillérest a lakosság évek óta nem is használta már ekkor. A kivont, feleslegessé vált érmék beolvasztásából és fémként való értékesítéséből 150 millió forintos bevételt vártak, amit az akkori tervek szerint közvetlenül az államadósság csökkentésére fordítottak volna.

Fillérek, amik semmit sem érnek

A numizmatikusik szerint a legtöbb régi fémpénzzel sajnos nem lehet nagy pénzösszeghez hozzájutni. Elmondásuk szerint ugyanis a régi 10, 20 és 50 filléresek 99 százaléka gyakorlatilag semmit vagy minimálisan keveset ér. Van azonban két ritkaság, aminek érdemes utánajárni a régi pénzek között.

Az egyik az 1967-es 10 filléres

A 10 filléres érméből 1967-ben mindössze 5000 darabot készítettek alumíniumból, de végül soha nem került forgalomba. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis úgy ítélte meg, hogy abban az évben volt elég készpénz forgalomban, nincs szükség így erre a legyártott tételre, amik ezt követően a raktárban maradtak, vagy a bank dolgozói elrakták, elajándékozták őket. Ezekből ennek köszönhetően nagyon kevés van, ami napjainkban akár 30–40 ezer forintot is hozhat számunkra.

A másik a puha alumíniumból vert 1950-es 10 filléres

Az 1950-es évjáratú 10 filléresekből először kiadtak egy alumínium-bronz ötvözetet, ami ebből kifolyólag jellegzetes bronzos színben játszik. A legnagyobb kincs azonban a még ugyanebben az évben kiadásra kerülő szintén alumínium, de már „Magyar Népköztársaság” feliratú változat.

Ebből az érméből összesen ötmillió darab készült, de mégis ez a hazai piac egyik legnagyobb ritkasága, mert lágy alumíniumból verték. A lágy alumíniumnak köszönhetően azonban z az érme a mindennapi használat során teljesen elkopott. Amennyiben valakinek van mégis ebből egy verdefényes darabja, vagyis teljesen kopásmentes, karcmentes, gyűjtői állapotú, akkor az akár százezer forintot is érhet a numizmatikai piacon. Azonban 1967 után ezek már edzett alumíniumból készültek, így azok viszont tömegárunak számítanak, és semmit sem érnek.

Forrás